| Volt egyszer egy szép Leányka, egy szép Fiút szeretett, de a Fiú Őt megcsalta s könnyen nevetett. A Kislány csak egyre várta, visszavárta Kedvesét, de a Fiú nem jött el, másnak adta a szívét. A Kislány nem tud várni, a Fiú nem jön el, a sínekre ki kell állni, hogy a vonat üssön el! Közeledik a gyorsvonat, megcsikordul a kerék, s egy-kettőre kitódul a kiváncsi nép. A tömegből jön egy Fiú, lesüti két szemét, rápillant a Kisleányra, s felismeri kedvesét: Tudtam, hogy eljössz, nem hiába vártam Én, mostmár mégis tudom, Te vagy az enyém!!!!
Lehanyatlik a Lány feje, lehunyja két szemét, mire az orvos megérkezik a Lány már nem él. A tömegből jön egy Lányka, átfogja a Fiú derekát, majd kedvesen szól hozzá: Menjünk Kedvesem tovább! Nem megyek Én innen tovább, szólt a Fiú csendesen, Őt Szerettem tiszta szívből, Ő volt az Én Kedvesem!!!
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
